Az üvegfestészet kialakulása

Az üvegfestészet feltehetően az üvegmozaikból alakult ki, és a középkori keresztény templomokból kiindulva hódította meg a világot.Kr. e. 500-ban már alkalmaztak épületekben is az üveget, melyből töredékeket leltek Pompejben, s a Közel-Keleten is, ahol a falak kisebb réseinek kitöltésénél használták az ablaküveg egyik kezdetleges formájaként.

A XI. századból való az egyik legrégebbi teljes egészében fennmaradt ablaksorozat az augsburgi öt próféta ablak s ebből az időből való a St. Denis Apátság, csak részleteiben fennmaradt ablaka.

Mi az ablak szerepe? Átengedi a fényt, elzár és a kitekintés révén mégis összeköt a külvilággal, ráadásul, mint dekoratív felület szerepel.

A XII. század elején egyre elterjedtebbé válik az üvegfestészet, melyet aztán évszázadokig kizárólag egyházi épületeken alkalmaztak. A templomokban a díszítő funkció mellett tanító-nevelő szerepet is betöltöttek (’szegények Bibliája’).

A gótikában már hatalmas fejlődésnek indult az üvegfestészet. A zseniális gótikus építészet megszabadítja a falakat a teherhordás nyűgétől, megnő az ablakok jelentősége és mérete. Egyes ablakokban egy nagy alak töltötte ki teljesen a felületet, máshol jelenet-ábrázolatok történeteket meséltek el. A nagyobb ablakokat kézi kovácsolású vasszerkezettel osztották kisebb egységekre.

A XIV. században már nagyobb méretű és vékony üveglapokat is képesek voltak előállítani az üveghutákban. Ekkorra tehető a silberezés felfedezése (ezüstkloridos páceljárás) mely szalmasárga színt eredményezett. Előtérbe kerültek a réteges üveg (überfangglas) színes rétegének lecsiszolásával készült díszítő motívumok és ábrázolások is.

Magyarországon a XIV. századtól dokumentálható az üvegfestők fellépése. 1365-ben Péter leleszi prépost szerződést kötött egy kassai festővel négy üvegablak készítésére.

Az első önálló üveges céh is Kassán alakult 1714-ben. A hazai művészet legkiemelkedőbb alkotói: Róth Miksa, Kratzmann Ede és Ligeti Sándor. Róth Miksa jelentősége, hogy Európában az elsők között találta meg az üvegfestés autentikus módját, historikus-szecessziós stílusú műveivel önálló művészi rangra emelte az ólomüvegezést. Toroczkai Wigand Edével készítette a marosvásárhelyi Kultúrpalota lenyűgöző üvegablakait.

A múlt század végétől kezdve középületekben is gyakrabban alkalmazták a színes üvegablakokat, melyek ezzel a hétköznapi élet részévé váltak. Az ólomüveg éppolyan alkalmazott művészet lett az építészetben, mint a falfestés, vagy a szobrászat s ékesített lépcsőházakat, polgári szalonokat, bankokat és szállodákat.

Napjainkban az üvegfestés sokkal egyszerűbb, így akár otthonunkat is gyorsan és gyönyörűen tudjuk az általunk készített alkotásokkal díszíteni.